Bár a napelemes boom megismételhetetlennek tűnik, akadnak jó befektetési sztorik az energetikában

A napenergia után van-e olyan technológia, amely képes lehet egy új beruházási hullámot indítani, vagy más pályán vagyunk és energiamixben gondolkodva kell megoldani a kihívásokat?

- indította a beszélgetést Dr. Mátés-Lányi Ákos, partner, Taylor Wessing.

Jelenleg nincs olyan hazai befektetési sztori az energiapiacon, mint amilyen a napelemes fejlesztések területén indult el 10 éve: annak idején olyan dolog történt, ami ritkán áll egyszerre rendelkezésre. Bőség volt, egyebek mellett hálózati kapacitásból is, a kapacitás kiépítése nulláról indult, globálisan csökkenő bekerülési költségek mellett, ráadásul támogatások is rendelkezésre álltak. Ma nem látni ilyen együttállást. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne semmilyen befektetési sztori, de ilyen léptékű biztosan nincs.

Egy diverzebb energiamixben gondolkodva ugyanakkor ma is meg lehet találni a lehetőségeket - válaszolta Molnár Gábor, CEO, Green Operations CEE, MET Renewables & Asset Management.

A napelemes boom olyan lendületű volt, hogy az energiastratégia céljait messze túlszárnyaló felfutást produkált a kapacitásban - mondta Bárdi Barnabás CFA, főosztályvezető (Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály), Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. 2021-ben 22 ezer MW napelemes csatlakozási igény volt bent a hálózati engedélyeseknél; kérdés, hogy kell-e ekkora kapacitás.

Egy hasonló területet mondanék, mégpedig az energiatárolókat, ahol szintén nagy a felfutás, de nem akkora, mint a naperőműveknél- tette hozzá.

Van és lesz is befektetési sztori, kérdés, milyen befektetői elvásárok vannak. Olyan azonban várhatóan nem lesz, mint a KÁT-nál, de ne is legyen - mondta Fehér Róbert, vezérigazgató, 8G Energy; alelnök, Magyar Megújuló Energia Szövetség, ennek kapcsán megjegyezve, hogy kicsit blokkosan fejlődünk e tekintetben. A szakember szerint érdemes lenne a fogyasztóhoz közel kapacitást fejleszteni. A kolokációs megoldások alkalmazása ezt a célt is szolgálná, és jelentősen növelné a hatékonyságot és kihasználtságot. Ha a csatlakozási kapacitást csak naperőmű használja, az önmagában 25%-os, tárolóval és széllel együtt azonban már 60-70%-os kihasználtságot eredményezhetne - fűzte hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy a nagy ipari szereplők a mérő mögötti fejlesztésekkel a rendszerhasználati díjat is megspórolhatják.

Az új széltenderre vonatkozó felvetésre Balástyai Márk, vezérigazgató, Futureal Energy Partners elmondta: egyértelmű a szakpolitikai kommunikáció, a tervek remélhetőleg megvalósulnak, de szerinte még munka is akad a pályázati konstrukcióval.

Nem egy olcsó tenderről van szó, különböző terhek rakódnak rá, és fontos paraméterek még mindig tisztázásra várnak- tette hozzá.

Szerinte a fő kérdés az, hogy a bankképességet hogy lehet összerakni. Ezek a bizonytalansági tényezők szerinte inkább az óvatosság és a kellő fejlesztői körültekintés felé tolják a befektetőket. Van igény a szélenergiaára, de hogy lesz-e 4-5 GW-hoz bankolható termék, ez már kérdés - mondta.

Nagyon jó, hogy van a tender, és hogy lehet beszélgetni egy olyan technológiáról, amiben eddig nemigen vehettünk részt; ez utóbbi egyébként akár még jól is jöhet abból a szempontból, hogy így hatékonyabban építhetünk kapacitást. Az európai szövetség benchmarkjai alapján ugyanakkor van még csiszolnivaló a tenderen, még nem tisztázott minden feltétel. A 700 MW szeles kapacitás kiépítése összességében mintegy 1 milliárd euró tőkét igényel, amihez komoly bankolhatóság kell - és ezt a 25%-os megújulóenergia-közösségi tulajdonszerzési opció sem könnyíti meg -, de nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt, csak meg kell nézni, hogy mi működik - mondta Fehér Róbert.

Örülünk neki, hogy végre lehet Magyarországon is kapacitásokat fejleszteni, de amíg a napelemes kapacitás fejlesztése 1,3 milliárd euró intézményi pénzt igényelt, addig a 4-5 GW szeles kapacitáshoz ennek a többszörösére lenne szükség - hívta fel a figyelmet Balástyai Márk, vezérigazgató, Futureal Energy Partners

Az új szélenergia tender nem azonos a teljes szélerőmű-fejlesztési koncepcióval; a mostani pályázat az első konkrét lépése egy felfutó rendszernek - hangsúlyozta Molnár Gábor. A szakértő a kolokációs lehetőségek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy miután 15 éve nem épült szélerőmű itthon, az ehhez szükséges kompetencia újraépítéséhez is idő kell.

A hivatal felmérése szerint korábban a befektetők nem készültek széltenderre, ami az adott körülmények között érthető volt. Sokan most ismerkednek a technológiával és az ilyen típusú beruházásokkal, ami nyilván nem ugyanaz, mint egy naperőmű megépítése, egész más lehetőségekről van szó, más tőkekövetelményekkel.

Ezzel együtt az észrevételek validak, a döntéshozók biztos, hogy azon dolgoznak, hogy hogy lehetne minden szempontot összehozni, beleértve a rendszerhasználati díjakat is - mondta Bárdi Barnabás. Nem csak a szabályozási környezettől függ a befektetői döntés, de a stabilitás nyilván fontos.

Mi alapvetően az árszabályozáson és az ellátási szabályok alakításán keresztül tudunk hatni, a többi a magasabb jogszabályokon múlik- tette hozzá.

A beruházások előtti főbb akadályokra vonatkozó kérdésre válaszolva Molnár Gábor elmondta, hogy kb.10 európai országra kiterjedő tapasztalatai szerint Magyarország kínálja az egyik legjobb, leggyorsabb, legkiszámíthatóbb fejlesztési-engedélyezési környezetet. A ténylegesen meglévő hálózati szűkületek pedig az új kapacitásokra vonatkoznak, ezt szerinte például a kolokáció kínálta jobb kihasználtsággal lehet kezelni. A legnagyobb kihívásnak a kiszámítható árkörnyezetet, árbevétel fixálást gondolja, amit lehet állami támogatás nélkül is biztosítani, viszont ehhez szofisztikált kereskedelmi képességek kellenek, ami a MET-nél rendelkezésre áll.

Válaszában Fehér Róbert is a bankolhatóságot, az árkörnyezetet és a kiszámíthatóságot emelte ki a kihívások között. A hazai napelemes kapacitás háromnegyede szaldós és KÁT/MeTár támogatással valósult meg, és a tárolós beruházások jelentős része is támogatással létesül, de akadnak olyan egyéb megoldások Európában, amelyek működnek - fűzte hozzá.

A projektek bankolhatóságának megteremtése más kreativitást és fejlesztői szemléletet igényel; most alapvetően piaci alapon kell megoldani a projektek bankolhatóságát és megvalósítását, ami jelentős újdonság a korábbiaklhoz képest - mondta Balástyai Márk. Az energiatárolás bankolhatóságára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a kép vegyes, mivel nagyon volatilis eszközosztályról van szó, és a hibrid, kolokációs fejlesztéseket olyan, "nem rossz" iránynak nevezte, amely teljesen más befektetésemet igényel, mint az egyedülálló energiatároló.

Fehér Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy amint a szeles kapacitás növekedésével a nap- és szélenergia egymást kiegészítő hatása erősödni fog, úgy várhatóan kevesebb tárolóra lesz szükség.

Molnár Gábor szerint alapvetően eltérő üzleti modellekről van szó, már csak az akkumulátoros energiatárolók gyors, mindössze kétéves fejlesztési-kivitelezési ciklusa miatt is. Ezért sok befektető ugrik rá a lehetőségre, és szerinte nem az a kérdés, hogy van-e beruházási láz, hanem az, hogy ennek melyik szakaszában vagyunk. A kolokáció szerinte is jó lehetőséget kínál, legalábbis amíg a napenergia-dominancia ellensúlyozása meg nem történik. Hosszabb távon szerinte ugyanakkor az is kívánatos lenne, hogy az akkumulátoros energiatárolókat a hálózatról is lehessen tölteni.

2030-ig nagyjából a 12 GW napelemes kapacitás integrálásához szükséges hálózat fejlesztése történhet meg, ezen túl kell valahogy lenni- fogalmazott Bárdi Barnabás.

Vannak lehetőségek, a kolokáció fontos eszköz ahhoz, hogy jobban kiaknázzuk a hálózati lehetőségeket, de ilyen szempontból önmagában az energiatároló szerinte egyre kevésbé "működik". A technológiai fejlődés miatt is nagy a bizonytalanság, ezért is portfólióban érdemes gondolkodni, optimalizálni - tette hozzá.

A hazai biogáz- és geotermikus kapacitás növelésének lehetőségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Molnár Gábor kiemelte a két technológia helyhez kötöttségét, mint lényeges befektetői szempontot. A biogáztermelés alapanyag-ellátása erős függőségi viszonyt jelent, így akár nehezen menedzselhető partnerkezelési kockázatot is jelenthet. Ezért a biogázt szegregált technológiának látja, ugyanakkor szerinte kellenek ezek a többi technológiától független, zsinóráram-termelésre képes diverzifikációs lehetőségek.

Fehér Róbert szerint mindkettő fontos technológia, de szerinte a geotermikus energia továbbra is elsősorban hőtermelésre lesz alkalmas Magyarországon, mintsem villamos energia előállítására. A biogáz esetében további nehézség, hogy az alapanyag minőségében, összetételében is stabilitásra van szükség, a koktélnak állandónak kell lennie; ezzel együtt lokálisan tud működni, ott van értelme - mondta.

Bárdi Barnabás szintén a kockázatokra hívta fel a figyelmet a két technológia kapcsán, amelyekhez képest a szélerőmű-technológia nyilvánvalóan egy másik fázisban tart. Balástyai Márk ugyanakkor elmondta, az amerikai olajfúró technológia alkalmazása a tengerentúli geotermikus áramtermelésben nagy befektetői sztori volt, tekintettel a mesterséges intelligencia jelentős energiaigényére is.

Forrás: portfolio.hu