Vége a kényelmes energiabeszerzésnek, a volatilitás és az új stratégiák átírják a vállalati játékszabályokat
A soha nem látott piaci volatilitás és az extrém áringadozások végleg átírták a vállalati energiabeszerzés korábbi rutinszerű játékszabályait. A pusztán az árra fókuszáló, egyetlen konkrét dátumhoz kötött szerződéskötések helyett ma már a komplex stratégiai tervezés és a folyamatos piacfigyelés jelenti a versenyképesség alapját. A Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencia délutáni szekciójának panelbeszélgetésén a szakértők egyetértettek abban, hogy a beszerzési döntéseket már nem lehet időzíteni, ennek egy folyamatos vizsgálatban kell lennie az ügyfeleknél. A sikeres alkalmazkodáshoz a modern cégeknek nyitniuk kell a hibrid árazási modellek és a zöldenergia felé, miközben a fogyasztásuk tudatos átütemezésével érdemi rugalmasságot is ki kell építeniük. A magas hazai energiaköltségek letörése és a hálózati függetlenedés érdekében tehát a jövőt az összetett, saját termelést és tárolást is magában foglaló energetikai megoldások jelentik.
Alapjaiban változtak meg az energiabeszerzési folyamatok az elmúlt időszakban, a piacok mozgása és a volatilitás ugyanis soha nem látott mértékben megnövekedett. Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója kereskedői oldalról rámutatott arra, hogy régebben sok ügyfél egyetlen fix naptári dátumhoz – például október 8-ához – igazodott, és egészen addig egyáltalán nem foglalkozott a következő évi villamosenergia-szerződésével.
A beszerzési döntéseket már nem lehet időzíteni, ennek egy folyamatos vizsgálatban kell lennie az ügyfeleknél
– mondta az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója a konferencia panelbeszélgetésén, hozzátéve, hogy a korábbi logika teljesen felborult.
Ezt jól mutatja, hogy aki idén februárban kért ajánlatot a következő villanyévre, még 93 eurós zsinórár mellett kapott lehetőséget, míg jelenleg ez az ár már bőven 160 euró felett mozog. Az energiabeszerzési döntések így felértékelődtek, és a vállalatok egyre több időt igényelnek az ajánlatok értékelésére, miközben a kereskedők ajánlati érvényességi ideje a piaci mozgások miatt folyamatosan szűkül.
A megváltozott környezet a felhasználók és a tanácsadók napi gyakorlatát is átalakította. Fekete Mariann, a SAVENICA Supply Chain Managere felhasználói oldalról megerősítette, hogy a multinacionális cégek ma már külön kategóriamenedzsmentként kezelik az áramot és a földgázt, a megfelelő időben meghozott döntések pedig kulcsfontosságúvá váltak. Bali Gábor, a közel ötszáz ügyfél energiabeszerzését felügyelő Energiq ügyvezetője tanácsadói szemszögből arról számolt be, hogy a 2022-es energiaválság hatására a fókusz eltolódott a puszta árkérdésről egy jóval komplexebb stratégiai gondolkodás felé.
Míg korábban a vállalatvezetők alig foglalkoztak a témával, ma az energiabeszerzés akár kétszáz napon át tartó, folyamatos piacfigyelést igénylő feladattá vált.
A folyamat végén maga a tender lebonyolítása már mindössze egy-három hetet vesz igénybe. Bali Gábor hangsúlyozta, hogy a felkészültség jelentősen megnőtt a kkv-szektorban és a nagyvállalatoknál egyaránt, bár utóbbiaknál a döntési folyamatba a beszerzési, a műszaki és a pénzügyi vezető, valamint a vezérigazgató is aktívan bekapcsolódik.
A beszerzési termékek struktúrája szintén átalakulóban van, amit a konferencia vendégeivel készített felmérés eredményei is tükröznek. A válaszadók körében a teljesen fix és a tisztán indexált szerződések aránya egyaránt 13 százalék volt. A legnagyobb részt, mintegy 38 százalékot a hibrid, azaz fixálási lehetőséggel egybekötött indexált megoldások tették ki. Fejes Tibor, az Electron Holding Zrt. kereskedelmi igazgatója rámutatott, hogy ez a magas arány sok esetben egyfajta menekülési útvonalat jelent a vállalatok számára.
Ha egy cégnek nincs energiastratégiája, és csak vár, egy bizonyos ponton eléri azt a szintet, amikor már nem éri meg neki a fix áras szerződés, ezért inkább benne hagyja mindkét opciót, mert valamelyik csak bejön
– mondta Fejes. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a stratégia hiányát nem lehet kiváltani folyamatos, döntés nélküli piaci áraztatással, hanem hosszú távú, akár három-öt éves keretekben érdemes gondolkodni.
A hosszú távú tervezés szükségességét a geopolitikai és makrogazdasági folyamatok is alátámasztják. Szépfy Márton, a E2 Hungary Zrt. CEO-ja felhívta a figyelmet arra, hogy a gázév október elsejei indulásával érdemes áttekinteni a piacot. A hazai gázpiac mérete ugyanis egy évnyi megtorpanás után ismét zsugorodik. Az európai forrásellátás drasztikusan megváltozott az elmúlt években a REPowerEU kezdeményezés és az orosz vezetékes gáz kiesése miatt.
A kontinens importálta a világpiaci ártól függő LNG volatilitását, ami azt jelenti, hogy a rövid távú fix árkitettség ma már komoly veszélyeket rejt
- mondta Szépfy, aki szerint a nyolc éven át jól működő, folyamatosan csökkenő fix áras trendek korszaka lezárult.
Az energiabeszerzés komplexitását tovább növeli a zöldenergia térnyerése és a származási garanciák kifinomult rendszere. Vedres Péter István, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fenntartható Fejlődés Főosztály főosztályvezetője a szabályozó hatóság képviseletében elmondta, hogy a villamos energia terén a származási garanciarendszer Európa-szerte érett tőzsdei termékké vált. A hatósági tapasztalatok azonban jól rávilágítanak a piac összetettségére. Előfordult például olyan eset, amikor egy ügyfél utólag jelezte: bár zöldáramot akart, a legolcsóbbként beszerzett biomassza-alapú garanciát mégsem kívánta felhasználni.
A piac tovább bővül a biogáz és a biometán származási garanciáival, amelyek nemzetközi szinten is komoly értéket képviselnek, így a hazai termelőknek is érdemes mihamarabb belépniük ebbe a szegmensbe. Jelenleg szakmai viták zajlanak arról is, hogy az éves megfelelés helyett a havi, vagy hosszú távon a negyedórás tényleges megfelelés irányába kellene-e elmozdulnia a szabályozásnak. A zöldülés mellett a rugalmasság kérdése is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a vállalati stratégiákban.
Fekete Mariann elmondása alapján saját cégüknél van dedikált kapacitás és vezetőségi támogatás a napon belüli árjelzésekre való reagálásra, a piacon azonban ez még nem általános. Nagy Zsuzsa egy hazai élelmiszerlánc példáját hozta fel, amely az energiaválság csúcsán úgy döntött, hogy délután öt óráig kisüti az összes pékárut, majd leállítja a kemencéket. Bár ez a lépés eredetileg válságreakció volt, a cég felismerte, hogy a fogyasztás áthelyezésével érdemben csökkentheti költségeit, így tartósan megőrizte a gyakorlatot.
A kereskedők tapasztalatai szerint az elosztóhálózatok tehermentesítéséhez elengedhetetlen, hogy minél több ügyfél terelje el a fogyasztását a csúcsidőszakokból.
A nagyobb ipari vállalatok esetében azonban a rugalmasság beépítése komoly akadályokba ütközik. Bali Gábor rámutatott arra, hogy bár a műszaki és beszerzési vezetők hamar átlátják a fogyasztás áthelyezésében rejlő megtakarításokat, a gyakorlati megvalósítás során felmerülő nehézségek gyakran elriasztják őket. Egy műszakváltás vagy a termelés átütemezése jelentős hatással van a munkaerőre, a beszállítói láncokra és a termékek végső árára is.
A szakértők szerint éppen ezért nem a puszta lekapcsolás, hanem az összetett energiamegoldások jelentik a jövőt.
Egy telephelyi naperőmű és egy energiatároló kombinációjával a cégek saját energiaigényük 30–45 százalékát is fedezhetik, ami érdemi függetlenedést és rugalmasságot biztosít a hálózati árambeszerzéssel szemben.
A hazai vállalkozások nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas energiaköltségekkel küzdenek, ami gátolja a gazdasági növekedést. A probléma megoldása közös felelősség: a kereskedőknek innovatív termékkínálattal, a fogyasztóknak pedig tudatos, adatvezérelt döntésekkel kell kivenniük a részüket a folyamatból.
A beszélgetés végén Szépfy Márton azzal zárta mondanivalóját, hogy
amíg Európa forrásellátottsága szignifikánsan nem változik, addig el kell felejteni az egyéves energiabeszerzési időhorizontot, és sokkal előrébb kell gondolkodnunk, mert már lehetőségünk van 3-5 éves megoldásokban is előre tervezni.
Forrás:portfolio.hu